A Mohácsi Busójárás (farsang)
Nepomuki Szent János ünnepség
Pünkösdi kórustalálkozó
Sokác Babfőző Fesztivál
Sörfesztivál
Nemzetközi Néptánc Fesztivál
Emlékünnepség a mohácsi csata évfordulóján
II. Lajos emlékünnepség
Szüreti és borfesztivál
A Mohácsi Busójárás.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenésérol a XVIII. Század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkaborcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-baot ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat kifejezve, varázslatait elvégezze és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, miket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különbözo csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett telet jelképező koporsó elégetésével és körül táncolásával búcsúznak a hideg évszaktól s köszöntik a tavasz eljövetelét.
vissza
Nepomuki Szent János ünnepség.
A program egy 18-19. századi mohácsi polgári hagyomány felújítása. Nepomuki Szent János a vízenjárók, elsősorban a vízimolnárok védőszentje. Kultusza ismert egész Európában, Magyarországon Baja városában is tradicionálisan megtartják ünnepét.A mohácsi ünnepséget 1987-ben újította fel a Bartók Béla Művelődési Központ. A program két napos, általában a szent naptári napját (május 16.) követő hétvégén rendezik meg.
Az első napon (szombat) este 19 órakor a hajókikötő előtti Duna parton, a Millenniumi Emlékmu színpadán fúvószenekari koncerttel veszi kezdetét az esemény, itt felváltva muzsikál egy hazai vagy testvérvárosból meghívott vendégzenekar és a helyi Mohács-Palotabozsok Somberek ifjúsági fúvószenekar. 21 órakor indulnak a Sokácrévből a Jánoskázók: kivilágított csónakok melyekbol többszáz fatalpacskára erosített égő gyertyát, mécsest helyeznek a Duna vízére. 21. 30 órakor látványos tuzijáték következik. A nap zárásaként a művelődési házban bált rendeznek.
Vasárnap fél háromkor a Széchenyi térről a Fogadalmi Emléktemplom elől céhzászlós felvonulás indul a Szent Mihály térre Nepomuki Szent János kőszobrához. A menetet a Szent Múzeumban őrzött fából faragott szobra és a fúvószenekar vezeti. A Szent Mihály téren egyházi liturgia keretében emlékeznek meg Nepomuki Szent Jánosról, majd megáldják azt a virágkoszorút, melyet a liturgiát követő sétakompozás keretében a Dunába dobnak a vízben halálukat leltek emlékére. A kompon a fúvószenekar ad koncertet. Kikötés után a Művelődési Központ kerthelyiségében, szabadtéri színpadán már javában zajlik a halászléfőző verseny, általában 40-50 nevezővel. Az eredményhirdetést követően a népes asztaltársaságok elfogyasztják a bográcsban készített jellegzetes mohácsi halételeket. Az ünnepség éjfélig tartó majális bállal zárul. A halászléfőző versenyre nevezési díjat kell fizetni, a majális bál belépőjegyes, egyébként a Nepomuki Ünnepségen való részvétel ingyenes.
vissza
Pünkösdi kórustalálkozó
A rendezvény a jelentos kóruskultúrával és több magas színvonalú énekkarral rendelkezo városunk dalosainak ünnepe. A Pünkösdi Koncert helyszíne a Kossuth Filmszínház nagyterme. Ideje Pünkösd elso vagy második napja, koradélután. Általában 6-8 énekkar mutatja be musorát, köztük Mohács testvérvárosaiból érkezo kórusok. A musort mindig valamilyen Pünkösdhöz kötodo összeállítással helyi általános iskolások, vagy a Schneider Népdalkör nyitja. A rendezvény ingyenes. A Pünkösdi Dalosünnep a kórusok közös vacsorájával a Muvelodési Házban fejezodik be.
vissza
Sokác Babfőző Fesztivál
Az augusztusi Mohácsi Fesztivál Hónap első rendezvénye. A Mohácson élő horvát nemzetiség, a sokácok jellegzetes ételén alapszik. A gasztronómiai különlegesség tuzálló cserépedényben ("köcsögben") szabadtűzön készített speciális babétel. Valamikor a földműveléssel foglalkozó etnikum mindennapi étele volt, a mezőgazdasági munkák idején a barázda végén elhelyezett égő fával körülrakott cserépedényben főtt az étel, ma igen gazdagon sok hússal, füstölt ínyencségekkel készítik.
A Fesztivál rendezője a Mohácsi Sokácok Olvasóköre, ideje: augusztus első szombat délutánja, helyszíne a Táncsics Mihály utca, központja a szervezet székháza. Általában közel 100 köcsögben fő az étel, az utca szinte teljes hosszában megterített asztalokkal van berendezve, részben sátor alatt. A rendezvény nem verseny, a kitunő ételeket rokoni, baráti asztaltársaságok fogyasztják el. A fesztivál ideje alatt a jellegzetes horvát-sokác muzsika a kóló szól, este a rendezvény sokácbállal zárul. A rendezvény nyilvános és díjtalan, a főzésre nevezési díjat kell fizetni és előre jelentkezni.
vissza
Sörfesztivál
Új hagyomány, az 1980-as évek végétől rendezi meg a Bartók Béla Művelődési Központ és a Sétány Étterem. Helyszíne a Sétány Étterem kertjében felállított Fesztiválsátor. Ideje: augusztus második hete, szerdától vasárnapig, a Fesztivál Hónap második nagyrendezvénye.
Az első három napon - szerda, csütörtök, péntek - esténként helyi báli zenekarok játszanak. Szombaton és vasárnap sztárvendégek fellépésével nonstop műsor és táncmulatság várja a szórakozni és sörözni vágyókat. A rendezvény szponzora mindig valamelyik neves sörgyár. Sörivó verseny, tombola és más játékok egészítik ki a programot. A rendezvény belépojegyes, de bérlet is váltható a teljes programra.
vissza
Nemzetközi Néptánc Fesztivál
A Mohácsi Fesztivál Hónap harmadik nagyrendezvénye. Hagyományosan Szent István ünnepén és a megelőző három napon kerül megrendezésre. Az első három napon este 21 órától a Művelődési Központ szabadtéri színpadán a fesztivál együttesei hosszabb önálló programjaikkal mutatkoznak be. A negyedik napon koraeste a város főutcáján látványos menettáncos felvonuláson vesznek részt az együttesek. Ezt követően 20 órakor kerül sor a gálaműsorra, melyben valamennyi résztvevő együttes és meghívott csoportok rövid programjaikkal lépnek színpadra. Ez alkalommal történik a résztvevő együttesek megajándékozása is. A Fesztivál bemutató jellegű, nem verseny. Általában 5-6 külföldi és 3-4 hazai néptánc együttest, folklórcsoportot hív meg a rendező Bartók Béla Művelődési Központ. A résztvevő külföldi együttesek baranyai, pécsi kirándulások keretében is fellépnek különböző helyszíneken.vissza
Emlékünnepség a mohácsi csata évfordulóján
Az 1526-os mohácsi csata emlékére 1976, a Sátorhelyi Történelmi Emlékpark felavatása óta minden évben augusztus utolsó vasárnapján emlékhangversenyt, koszorúzást tartanak a nemzeti sírkertben. A rendszerváltás óta változó rendszerességgel a Történelmi Emlékhelyen szabadtéri szentmiséket rendeztek a mohácsi csatában részt vett főpapok mai utódaival (pl. kalocsai, esztergomi érsek, egri püspök) valamint magas állami és kormányzati méltóságokkal (köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszterek) világi beszédek, megemlékezések is elhangzottak. Alkalomszerűen katonai tiszteletadás, történelmi zászlók felvonultatása is része volt a megemlékezéseknek.
Az utóbbi években az Emlékmise helyszíne a Fogadalmi Emléktemplom. Az emlékhangversenyt, a világi megemlékezést és a koszorúzást viszont a helyszínen tartják meg.
vissza
II. Lajos emlékünnepség
A csata napján régi mohácsi hagyomány volt, hogy a város polgárai a komppal felhajóztak a Csele patak torkolatához, s ott kiszállva meglátogatták az 1861-ben emelt és azóta átépített, többször felújított II. Lajos emlékmuvet. Virágot, koszorút vittek és hazafias megemlékezést tartottak a csatában fiatalon életét áldozó király mementója előtt. A szokást 1986-ban újította fel a Bartók Béla Művelődési Központ és a Mohácsi Városvédő Egyesület. A megemlékezés mai formája: a résztvevők a városi kikötőből sétahajóval, vagy egyénileg autóbusszal, személygépkocsival, kerékpárral érkeznek a helyszínre. Az emlékműnél Mohács-Palotabozsok-Somberek ifjúsági fúvószenekara játszik térzenét, majd a Himnuszt. Ezt követően a Városvédő Egyesület valamely tisztségviselője mond megemlékező beszédet, majd koszorúzás, s végül a Szózat következik.
vissza
Szüreti és borfesztivál
A Fesztivál Hónap záró rendezvénye, általában szeptember első, esetleg második hétvégéjén. Rendezők: Bartók Béla Művelődési Központ, Mohácsi Hegyközség, Mohács-Bóly Fehérborút Egyesület. Egy napos rendezvény. Helyszíne a Szent Mihály tér és a Duna parti Sétány a Halászcsárdánál. Napközben hal, szárnyas és egyéb húsból bográcsban készített ételek főzőversenye. Borsátrak, borkóstolás, borverseny. Néptánc mősor, fúvószene, bordaléneklés és más szórakoztató programok, utcabál.
vissza
