A város
A Mohácsi Busójárás (farsang)
Nepomuki Szent János ünnepség
Pünkösdi kórustalálkozó
Sokác Babfőző Fesztivál
Sörfesztivál
Nemzetközi Néptánc Fesztivál
Emlékünnepség a mohácsi csata évfordulóján
II. Lajos emlékünnepség
Szüreti és borfesztivál
Mohács
Mohács térségében már az őskorban megtelepedett az ember, de először csak az árvízmentes környező dombokat szállta meg.Első okleveles említése 1093-ból való, amiből megtudhatjuk, hogy a falu lakói a püspök jobbágyai. Többségükben mezőgazdasági foglalkozásúak voltak, de szép számmal akadtak közöttük halászok is, akik nemcsak a Dunán folytattak halászatot, hanem a halastavakban is, melyeket az időszakosan elárasztott területeken alakítottak ki.
A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. Feltehetően ezután vették körül falakkal a települést, ami nem jelentett feltétlenül kőfalakat.
Amikor 1526-ban II. Lajos király seregével a török elé vonult, utolsó éjszakáját itt töltötte, a hagyomány szerint, a püspök házában.
Itt írta meg nevezetes levelét, melyet így fejezett be: "cito, cito, citissime", azaz "sebesen, sebesen, nagyon sebesen", vagyis jöjjetek segíteni.
A tragikus kimenetelű csata augusztus 29-én zajlott le a Mohács alatti síkságon Majs, Sátorhely, Udvar közelében, Kölkedtől délnyugatra. A túlerő győzött, a magyaroknak csaknem a fele elesett a csatában, a vezérek jó része is. A menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, s belefulladt a vízbe.
A csata után a törökök felgyújtották ugyan a várost, de hamarosan újjáépítették. A palánkvár falait helyreállították, a várost közigazgatási központtá jelölték ki.
A Dunán élénk hajóforgalom zajlott akkoriban is, és a város jelentősen fejlődött. Ebben az időben a magyarok egy része átköltözött a biztonságot jelentő szigetre. Sokan végleg ott is maradtak, létrehozva a túlparti települést, Új-Mohácsot.
A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) után a törököt kiűzték Baranyából, ekkor Mohács is felszabadult.
A XVIII. században alakult ki ez a soknemzetiségű város. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek. A nemzetiségek a városban egymástól elkülönülve éltek. Önálló negyedekbe tömörültek a református magyarok, a katolikus magyarok, a sokácok, a szerbek és a németek is.
Mohács hosszú ideig rendezett tanácsú város volt, élénk kereskedelemmel és kisiparral. Az itt kikötő hajók áruit a mohácsi piacon értékesítették a kereskedők, ugyanakkor elszállították a város termékeit a távoli piacokra, így a fekete korsókat is. A Dunán át évente mintegy 400 ezer mohácsi fekete edény jutott el Szlavóniába és Bácskába. Az 1880-as években 116 korsós mester dolgozott a piaci igények kielégítéséért. Mohács mindig a dunai forgalom egyik fontos helye volt. Az utasszállító és teherhajók itt "szeneltek". A szenet a pécsi bányákból szállították, kezdetben szekereken, később Pécs első vasútvonalán, amelyet Üszögpuszta és Mohács között 1854-ben nyitottak meg.
A város nagyobb arányú fejlődését a XIX. században a gőzhajózás jelentette. 1840 óta mezővárosi rangot élvezett. 1869-ben lakosainak száma meghaladta a 12 ezret, amikor Pécsett 25 ezer ember élt. 1871-ben városi címét nagyközségre minősítették vissza, s csak 1924-ben lett újra város. Ezután épülhetett fel több fontos középülete, így a fogadalmi templom és a városháza is. A jelentős építkezéseket segítette a mohácsi csata 400 éves évfordulójának megünneplése.
A II. világháború alatt a város komoly károkat szenvedett. Elpusztult 106 épülete és 365 ház is megsérült. 1945-ben ismét termelni kezdtek a korábbi gyárak, így a Selyemszövő gyár, az Öntöde, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a malom, s közben újabb üzemek létesültek, melyek közül a Farostlemezgyár máig kiemelkedő. Eredetileg itt akarták felépíteni az 1950-es években a Dunai Vasművet, de az akkoriban "ellenséges" Jugoszlávia miatt inkább Dunapentele (Sztálinváros) mellett döntöttek.
Nemcsak országosan, hanem határainkon túl is nagy érdeklődésre és részvételre számíthat a mohácsi busójárás, a télbúcsúztató, tavaszköszöntő farsangi ünnepség, amelyre az egész város apraja-nagyja készül.
Közlekedés
A Duna folyó jobb oldali főága mellett fekvő település megközelíthető közúton: itt találkozik az 56., 57. számú főút valamint a Duna túloldaláról, Baja felől érkező főút; vonattal a Pécs-Mohács vonalon érhető el a település.
vissza
A Mohácsi Busójárás.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenésérol a XVIII. Század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkaborcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-baot ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat kifejezve, varázslatait elvégezze és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, miket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különbözo csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett telet jelképező koporsó elégetésével és körül táncolásával búcsúznak a hideg évszaktól s köszöntik a tavasz eljövetelét.
vissza
Nepomuki Szent János ünnepség.
A program egy 18-19. századi mohácsi polgári hagyomány felújítása. Nepomuki Szent János a vízenjárók, elsősorban a vízimolnárok védőszentje. Kultusza ismert egész Európában, Magyarországon Baja városában is tradicionálisan megtartják ünnepét.A mohácsi ünnepséget 1987-ben újította fel a Bartók Béla Művelődési Központ. A program két napos, általában a szent naptári napját (május 16.) követő hétvégén rendezik meg.
Az első napon (szombat) este 19 órakor a hajókikötő előtti Duna parton, a Millenniumi Emlékmu színpadán fúvószenekari koncerttel veszi kezdetét az esemény, itt felváltva muzsikál egy hazai vagy testvérvárosból meghívott vendégzenekar és a helyi Mohács-Palotabozsok Somberek ifjúsági fúvószenekar. 21 órakor indulnak a Sokácrévből a Jánoskázók: kivilágított csónakok melyekbol többszáz fatalpacskára erosített égő gyertyát, mécsest helyeznek a Duna vízére. 21. 30 órakor látványos tuzijáték következik. A nap zárásaként a művelődési házban bált rendeznek.
Vasárnap fél háromkor a Széchenyi térről a Fogadalmi Emléktemplom elől céhzászlós felvonulás indul a Szent Mihály térre Nepomuki Szent János kőszobrához. A menetet a Szent Múzeumban őrzött fából faragott szobra és a fúvószenekar vezeti. A Szent Mihály téren egyházi liturgia keretében emlékeznek meg Nepomuki Szent Jánosról, majd megáldják azt a virágkoszorút, melyet a liturgiát követő sétakompozás keretében a Dunába dobnak a vízben halálukat leltek emlékére. A kompon a fúvószenekar ad koncertet. Kikötés után a Művelődési Központ kerthelyiségében, szabadtéri színpadán már javában zajlik a halászléfőző verseny, általában 40-50 nevezővel. Az eredményhirdetést követően a népes asztaltársaságok elfogyasztják a bográcsban készített jellegzetes mohácsi halételeket. Az ünnepség éjfélig tartó majális bállal zárul. A halászléfőző versenyre nevezési díjat kell fizetni, a majális bál belépőjegyes, egyébként a Nepomuki Ünnepségen való részvétel ingyenes.
vissza
Pünkösdi kórustalálkozó
A rendezvény a jelentos kóruskultúrával és több magas színvonalú énekkarral rendelkezo városunk dalosainak ünnepe. A Pünkösdi Koncert helyszíne a Kossuth Filmszínház nagyterme. Ideje Pünkösd elso vagy második napja, koradélután. Általában 6-8 énekkar mutatja be musorát, köztük Mohács testvérvárosaiból érkezo kórusok. A musort mindig valamilyen Pünkösdhöz kötodo összeállítással helyi általános iskolások, vagy a Schneider Népdalkör nyitja. A rendezvény ingyenes. A Pünkösdi Dalosünnep a kórusok közös vacsorájával a Muvelodési Házban fejezodik be.
vissza
Sokác Babfőző Fesztivál
Az augusztusi Mohácsi Fesztivál Hónap első rendezvénye. A Mohácson élő horvát nemzetiség, a sokácok jellegzetes ételén alapszik. A gasztronómiai különlegesség tuzálló cserépedényben ("köcsögben") szabadtűzön készített speciális babétel. Valamikor a földműveléssel foglalkozó etnikum mindennapi étele volt, a mezőgazdasági munkák idején a barázda végén elhelyezett égő fával körülrakott cserépedényben főtt az étel, ma igen gazdagon sok hússal, füstölt ínyencségekkel készítik.
A Fesztivál rendezője a Mohácsi Sokácok Olvasóköre, ideje: augusztus első szombat délutánja, helyszíne a Táncsics Mihály utca, központja a szervezet székháza. Általában közel 100 köcsögben fő az étel, az utca szinte teljes hosszában megterített asztalokkal van berendezve, részben sátor alatt. A rendezvény nem verseny, a kitunő ételeket rokoni, baráti asztaltársaságok fogyasztják el. A fesztivál ideje alatt a jellegzetes horvát-sokác muzsika a kóló szól, este a rendezvény sokácbállal zárul. A rendezvény nyilvános és díjtalan, a főzésre nevezési díjat kell fizetni és előre jelentkezni.
vissza
Sörfesztivál
Új hagyomány, az 1980-as évek végétől rendezi meg a Bartók Béla Művelődési Központ és a Sétány Étterem. Helyszíne a Sétány Étterem kertjében felállított Fesztiválsátor. Ideje: augusztus második hete, szerdától vasárnapig, a Fesztivál Hónap második nagyrendezvénye.
Az első három napon - szerda, csütörtök, péntek - esténként helyi báli zenekarok játszanak. Szombaton és vasárnap sztárvendégek fellépésével nonstop műsor és táncmulatság várja a szórakozni és sörözni vágyókat. A rendezvény szponzora mindig valamelyik neves sörgyár. Sörivó verseny, tombola és más játékok egészítik ki a programot. A rendezvény belépojegyes, de bérlet is váltható a teljes programra.
vissza
Nemzetközi Néptánc Fesztivál
A Mohácsi Fesztivál Hónap harmadik nagyrendezvénye. Hagyományosan Szent István ünnepén és a megelőző három napon kerül megrendezésre. Az első három napon este 21 órától a Művelődési Központ szabadtéri színpadán a fesztivál együttesei hosszabb önálló programjaikkal mutatkoznak be. A negyedik napon koraeste a város főutcáján látványos menettáncos felvonuláson vesznek részt az együttesek. Ezt követően 20 órakor kerül sor a gálaműsorra, melyben valamennyi résztvevő együttes és meghívott csoportok rövid programjaikkal lépnek színpadra. Ez alkalommal történik a résztvevő együttesek megajándékozása is. A Fesztivál bemutató jellegű, nem verseny. Általában 5-6 külföldi és 3-4 hazai néptánc együttest, folklórcsoportot hív meg a rendező Bartók Béla Művelődési Központ. A résztvevő külföldi együttesek baranyai, pécsi kirándulások keretében is fellépnek különböző helyszíneken.vissza
Emlékünnepség a mohácsi csata évfordulóján
Az 1526-os mohácsi csata emlékére 1976, a Sátorhelyi Történelmi Emlékpark felavatása óta minden évben augusztus utolsó vasárnapján emlékhangversenyt, koszorúzást tartanak a nemzeti sírkertben. A rendszerváltás óta változó rendszerességgel a Történelmi Emlékhelyen szabadtéri szentmiséket rendeztek a mohácsi csatában részt vett főpapok mai utódaival (pl. kalocsai, esztergomi érsek, egri püspök) valamint magas állami és kormányzati méltóságokkal (köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszterek) világi beszédek, megemlékezések is elhangzottak. Alkalomszerűen katonai tiszteletadás, történelmi zászlók felvonultatása is része volt a megemlékezéseknek.
Az utóbbi években az Emlékmise helyszíne a Fogadalmi Emléktemplom. Az emlékhangversenyt, a világi megemlékezést és a koszorúzást viszont a helyszínen tartják meg.
vissza
II. Lajos emlékünnepség
A csata napján régi mohácsi hagyomány volt, hogy a város polgárai a komppal felhajóztak a Csele patak torkolatához, s ott kiszállva meglátogatták az 1861-ben emelt és azóta átépített, többször felújított II. Lajos emlékmuvet. Virágot, koszorút vittek és hazafias megemlékezést tartottak a csatában fiatalon életét áldozó király mementója előtt. A szokást 1986-ban újította fel a Bartók Béla Művelődési Központ és a Mohácsi Városvédő Egyesület. A megemlékezés mai formája: a résztvevők a városi kikötőből sétahajóval, vagy egyénileg autóbusszal, személygépkocsival, kerékpárral érkeznek a helyszínre. Az emlékműnél Mohács-Palotabozsok-Somberek ifjúsági fúvószenekara játszik térzenét, majd a Himnuszt. Ezt követően a Városvédő Egyesület valamely tisztségviselője mond megemlékező beszédet, majd koszorúzás, s végül a Szózat következik.
vissza
Szüreti és borfesztivál
A Fesztivál Hónap záró rendezvénye, általában szeptember első, esetleg második hétvégéjén. Rendezők: Bartók Béla Művelődési Központ, Mohácsi Hegyközség, Mohács-Bóly Fehérborút Egyesület. Egy napos rendezvény. Helyszíne a Szent Mihály tér és a Duna parti Sétány a Halászcsárdánál. Napközben hal, szárnyas és egyéb húsból bográcsban készített ételek főzőversenye. Borsátrak, borkóstolás, borverseny. Néptánc mősor, fúvószene, bordaléneklés és más szórakoztató programok, utcabál.
vissza
